Mindenki a saját családi mintáit viszi be a házasságába és a gyereknevelésbe is. Ez nem tudatos, de felismeréssel lehet rajta változtatni. Az én anyai szerepem kialakítása során rengeteg energiát fektettem abba, hogy ne legyek olyan, mint az anyám: ne ordítozzak velük apróságok miatt, ne üssem meg egyiket sem, ne romboljam az önbecsüléseket szavakkal és tettekkel. Ez másoknak természetes, nekem sok erő kellett hozzá és időnként még mindig figyelmeztetnem kell magam, hogy nem az anyám vagyok, én jobb vagyok nála.
Előzőleg már sorba vettük, hogy a fiúk nevelése esetén milyen hibákat véthetsz, de természetesen a lányos szülőket sem hagyjuk ki sorból.
Egy korábbi írásomban, erős érzelmeket generálva kifejtettem, hogy én anyaként miként állok a fiam „lányos” dolgok iránti vonzódásához. Sokan úgy vélték hibát követek el. Ez adta az ötletet, hogy összegyűjtsem a négy legjelentősebb valódi nevelési hibát, amit egy szülő elkövethet, ha fia van.
Miért kell rosszul éreznem magam az óvónők előtt, ha az öt éves fiam gonosz királynő akar lenni a Hófehérkéből? Nem értem, komolyan! Hiszen erre való a farsang, hogy a gyerekek bárminek beöltözzenek. Mi alapján lehet egy ovis kisállat, de más nemű karakter nem?
Soha nem felejtem el az az arcot, amit a gyerektelen barátnőm vágott, mikor a fémfedelet ügyesen lepattintva elkezdtem kanalazni a lányom szájába az üveges bébiételt, azon hidegében.
Hordozás, együttalvás, igény szerinti szoptatás – kizáró okok, hogy laza, társasági életet élő és vidám anyuka legyél?
Gyereked van? Akkor tuti beszóltak már neked. Fogadjunk, hogy már te is messziről felismered a tipikus okostojásokat, akik mindig jobban tudják nálad, hogyan kell gyereket nevelni. Ugye, nem kell bemutatni a neten trollkodó szuperanyát vagy az „öt gyereket felneveltem, mindent tudok, veled ellentétben”-jelmondatú nyugdíjas különítményt?
A kiságyba szoktatásról külön könyvet lehetne írni, hiszen vagyunk egy páran, akik ezzel a problémával előbb vagy utóbb találkozunk. Hidd el nekem, egyszer eljön az az idő, amikor Te is a saját helyedre vágysz, és a gyermekednek is jobb, ha a saját ágyában alszik.  Van, aki 3 hónaposan néz szembe a kihívással, van aki 5 évesen, de pár nehéz éjszaka mindig borítékolható.
1. oldal / 9


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram