Ahogy a gyereknevelést elképzeltem…

2019. augusztus 09.
Szerző:  Cukimamik Team
Ahogy a gyereknevelést elképzeltem…
Soha nem felejtem el az az arcot, amit a gyerektelen barátnőm vágott, mikor a fémfedelet ügyesen lepattintva elkezdtem kanalazni a lányom szájába az üveges bébiételt, azon hidegében.

 - Bolti???

Igen, drágám. Ez volt a kulcsa annak, hogy rugalmas anyaként iderohanhassak hozzád a kávézóba, hogy az ebédszünetedben cseveghess egy jót a bepunnyadt mamamaci barátnőddel.

Mindezt csupán csak magamban mormoltam. Tudtam: nincs értelme leállni vitatkozni valakivel, aki kívülállóként nagyon érti a gyereknevelés minden csínját-bínját. Ugyanúgy, ahogy én, kábé egy évvel ezelőttig.

Pedig, ha tudtam volna – jóval lazább és élvezetesebb lett volna az elmúlt néhány hónap. Merthogy rendre én is beleestem azokba a csapdákba, amelyekbe az újdonsült szülők szoktak.

1. Alvás

Elképzelés:

Az újszülöttekről mindenki azt mondta, hogy rengeteget alszanak. Főleg a babakocsiban. Ojjé, kellemest a hasznossal: a felesleges kilók pikk-pakk eltűnnek, míg tologatom a városban a gyereket, közben nézegetem a kirakatokat, beülök egy kávézóba, vagy egy padon olvasgatok.

Valóság:

A kisbabám valóban aludt – ha a mellemen volt, vagy az ölemben. Mihelyst próbáltam letenni, éktelen üvöltésben tört ki. Ennél jobban csak a babakocsiban ordított.

 

Kép: Pinterest

 

2. Szoptatás

Elképzelés:

Kérem, én utánaolvastam! Eszerint: ha a baba jóllakott, elégedetten lefordul a mellről. Ha előtte-utána megméred, láthatod, hogy mennyit evett – szuper. Volt ám mellszívóm is: jól bespájzolok majd a tejből ínséges időkre. Ha pedig sétálni megyünk, viszek cumisüvegben belőle.

Valóság:

A gyerekem nem tűnt jóllakottnak, mert legszívesebben egész nap rajtam nyammogott. Azt meg végképp nem mondta senki, hogy a szoptatás az elején ennyire fáj! A mérlegtől idegbajt kaptam – volt, hogy evés után könnyebb volt a gyerek, mint előtte! Az üvegtől pedig majdnem cumizavaros lett. Mindehhez jöttek a tanácsok minden irányból: szoptasd háromóránként, szoptasd igény szerint, hónaljtartásban, fejen állva. Fejjél. Ne fejjél. Pótolj. Jaj, csak nehogy pótolj! Ja, a fagyasztott tejet önthettem ki, mert nem volt hajlandó meginni.

3. Hozzátáplálás

Elképzelés:

Jaj, alig vártam! Megvolt már a cuki békás tányér, kiskanalak minden méretben. Viszolyogva néztem a sok bébiételt a drogériákban. Ki veszi ezeket? Én biztos nem!

Kép: Pinterest

 

Valóság:

Már két hete próbálkoztam (napra pontosan féléves korától), és még mindig nem tartottam ott, hogy egyetlen kanál pépet beletuszkoljak a szájába. Biztos savanyú az alma. Vagy túl öblös a kiskanál. Mégis hamarabb kellett volna elkezdeni. Ráértem volna később kezdeni.

Idővel rájöttem, hogy a bébiétel sem ördögtől való: tökéletes megoldás utazáshoz, váratlan helyzetekre, időhiányos és lusta napokra. A második gyerekem például már több bolti pépet evett, mint az első. Sokkal.

4. Hisztikezelés

Elképzelés:

Mindenki látott már toporzékoló, földön fetrengő gyereket a boltban. Na, ezt nem! Egy gyerekkel mindent meg lehet beszélni. Az ő szintjén persze.

Valóság:

Kezdetben igazolva láttam magam, amíg az elterelős módszerek működtek. Aztán mikor már nem, beláttam: a dackorszakot nem lehet megúszni. Amikor egy másfél éves meg akarja szerezni a felmosót, hiába mutogatod neki az ablakból az aranyos madárkákat.

5. Eszközpark

Elképzelés:

Kizárólag válogatott - ha lehet, fából készült, – minőségi játékok. A kevesebb néha több! Ugye, te is így kezdted?

Valóság:

Azon kapod magad, hogy még féléves sincs a gyerek, de már lapáttal lehet tolni a nappaliban a műanyag kacatokat. Úgy, hogy ezekből egyet se te vettél. És továbbra is az a félig összenyomódott ásványvizes palack a kedvenc játéka.

6. Jövés-menés

Elképzelés:

Na, én aztán nem leszek kinyúlt melegítős, otthonülős anyuka! Ha a mediterránoknak megy, nekünk is: nyári estéken korzózunk a belvárosban, tologatjuk a babakocsiban. Jön velünk mindenhová: étterem, baráti találkozók, múzeum, mozi. Mozi? Izé, moziba talán nem. De azért nem fogok minden programot lemondani csak azért, mert gyerekünk van.

Valóság:

Az első hetek átláthatatlan, nagy időmasszává összefolyt káosza után semmire sem vágytam, mint egy nyugis estére, amikor végre késsel-villával megehetek egy normális ételt, és a férjemmel megnézünk egy filmet az elejétől a végéig. Később igyekeztem visszakerülni a baráti kör vérkeringésébe, de sokszor hiába: nem értették, hogy nekünk egy este hétkor kezdődő program már nem pálya.

7. Napirend

Elképzelés:

A napirend vörös posztó a mostani modern gyereknevelés híveinek. Vannak a retró begyepesedett szülők, akik délelőtt pontban tízkor indulnak sétálni, délben ebédeltetnek, az esti fürdetés időpontja pedig pláne kőbe van vésve. Aztán vannak azok, akik lazán kezelik ezeket a dolgokat: eszik, ha éhes, alszik, ha álmos.

Valóság:

Sajnos akkor még nem tudtam, hogy ez nem fekete-fehér. De rá kellett jönnöm, hogy itt (sem) szabad végletekben gondolkodni: a gyereknek igenis szüksége van a határokra és a napirendre – még ha nem is óramű pontosságúra. Semmi baja nem lesz a babának, ha az időpontok rugalmasak, ám fontos, hogy megszabott kerete legyen a napjainak.

8. Azok a végtelen napok

Elképzelés:

A munkás hétköznapokból a gyed hívogató világába csöppenni tele volt ígérettel: na, most aztán mindenre lesz időm! Hiszen enyém az egész nap, főzés, háztartás, lakberendezés, énidő! Innen szép pofára esni.

Valóság:

A folyamatos szoptatás-büfiztetés-pelenkázás-ringatás alatt nemhogy mosogatni, sokszor még enni sem volt időm. Kétségbeesve észleltem, hogy semmit nem mozdítottam még előre, és máris elment a nap. Nagyobb gyerekkel a déli alvásra hazaérés volt a mindennapi nagy kihívásom: ha nem sikerült, és elaludt a babakocsiban, körözhettem órákig a környéken. Nyilván belerázódik az ember, de még így is két évbe telt, míg összeraktam egy esküvői fotóalbumot.

9. Szent Tárgyak

Elképzelés:

Mindennek tökéletesnek kell lennie! Beleőrültem a gondolatba is, hogy esetleg nem lesz minden készen a baba érkezésére. A pöpec babaszoba berendezése mellett vettünk kókuszpólyát, pihenőszéket, sólámpát, szoptatós fotelt (csak nem szoptatok majd a kanapén!), cumisüveget minden méretben. Körülbelül tíz cumit. És az a rengeteg ruhácska!

Kép: Pinterest

 

Valóság:

Harminc tetra, tíz body. A nagy öltöztetési mániát már az elején feladtam, valahogy akkor, mikor először szembesültem vele, hogy a csipkefodros farmerszoknyát és slim fazonú nadrágocskát hamarabb adom fel egy polipra, mint egy sivító kéthetesre. Cumisüvegből egyet használtunk, a tíz cumiból nyolc még mindig bontatlan. A szoptatós fotel nyikorog, a sólámpának pedig túl erős a fénye. Mondjuk a kókuszpólyába beletettük egyszer, a fotó kedvéért.

10. Gyerekfelügyelet

Elképzelés:

Kizárt, hogy odaadjam bárkinek! Még az is irreálisnak tűnt, hogy boldogan nézem, ahogy más a karjába veszi a kisbabámat, nemhogy csak úgy lepasszoljam szegénykét!

Valóság:

Minden anya ismeri azt az érzést, amikor először ugrott le egyedül a sarki boltba. Én legszívesebben a járókelők fülébe ordítottam volna: egyedül vagyok!!! Húsz perc volt az egész, és a végén már kettesével szedtem a lépcsőfokokat, de mintha kicseréltek volna. Aztán idővel egy órányi futás a közeli sportpályán. Az első nagyinál töltött déli alvás. És végre egy éttermi vacsora a férjemmel! Oké, hogy végig a gyerekről beszélgettünk, de akkor is...

Valljuk be, ezen csapdák nagy része elkerülhetetlen. Hiszen lehetetlen pontosan felkészülni arra, hogy mit jelent, amikor egy kisbaba berobban az ember életébe. A gond akkor van, ha mereven ragaszkodsz az elképzeléseidhez, és kudarcként éled meg, ha nem minden úgy alakul, ahogy azt előzetesen elképzelted.

 

Kép: Pinterest

 

Légy rugalmas!

Könnyű mondani? Lehet. De valóban sok stressztől kíméled meg magad, ha azt tartod szem előtt: a gyereknevelés egy nagyon hosszú folyamat, amelyben nemcsak a babának, hanem neked és a család többi tagjának is jól kell éreznie magát. Ha úgy látod, valami nem megy, ne ragaszkodj görcsösen hozzá! Ne zavarjon, hogy elveid voltak – lesznek majd újak, ne félj! Mindig…

Ajándék énidő tervező


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram