Van jövője a barátságotoknak, miután anya leszel? Nem minden barátság éli túl ezt a próbát

2021. február 12.
Szerző:  Szabó Böbe
Van jövője a barátságotoknak, miután anya leszel? Nem minden barátság éli túl ezt a próbát
Időnként a baba érkezése nem csak a komplett családi életet változtatja meg, hanem felbolygatja a barátságokat is. Sajnos, ez nem minden esetben pozitív változás és időnként olyan barátságok szakadnak meg, amikről azt gondoltad, életed végéig tartanak majd. Ez nem túl kecsegtető tény a jövőre vonatkozóan, de vigasztalhat, hogy legalább annyi új barátod lesz a közeljövőben, amennyit elveszítesz. És, ha egy barátság megszakad azért, mert anya leszel, akkor azért talán nem is érdemes bánkódnod.

Miért mennek tönkre indok nélkül a felnőttkori barátságok?

Nekem több barátságom is ráment az anyaságra. A húszas éveim elején volt egy kisebb csapat, akikkel minden hétvégén együtt lógtunk, állandóan közösen buliztunk és persze pletykáltunk. Aztán úgy alakult, hogy lett egy komoly kapcsolatom és mivel az átlagosnál nagyobb volt köztünk a korkülönbség – a korosztályomhoz képest – meglehetősen gyorsan haladtunk előre az úton. Még mindig eljártam a hétvégi bulikba, de már nem annyira érdekeltek a pletykák, tehát alapvetően én változtam meg. Inkább olyan dolgok aggasztottak, hogy lesz-e időm főzni, amikor hétvégén iskolába kell mennem és fel kell készülnöm egy vizsgára is. Vagy, hogy ha elvállalom azt az extra munkát a beugrós helyemen, akkor melyik számlát tudom belőle kifizetni. Ezek már nem tinikori gondok voltak és idővel úgy éreztem, már nem illek bele a régi miliőbe – ezt csak erősítették az akkori barátnőim is, akiktől folyton olyan visszajelzéseket kaptam, hogy irigyelnek, amiért nekem már ilyen gondjaim vannak. A pontot a barátságok végére az tette, hogy ebben a néhány évben sokat voltam külföldön, és egy idő után ritkultak, aztán megszűntek a találkák. Akkor és ott szomorú voltam, de volt három nagyon jó barátnőm, és velük a távolság sem szólt közbe. Nem úgy az anyaság!

Photo by Antonino Visalli on Unsplash

Háromból egy – nem túl jó arány

Utólag visszagondolva, annyira furcsa, hogy ebből a három barátságból mindössze egy maradt meg, hiszen néhány év, vagy néhány hónap különbséggel lettünk anyák. Az első barátnőm előttem kb. négy évvel szült. A várandóssága alatt és utána is rengeteget lógtam nála, szerintem a kapcsolatunk legjobb időszaka volt, amíg otthon volt GYES-en. Mindent megbeszéltünk, gyakorlatilag nem telt el úgy nap, hogy ne találkoztunk, leveleztünk volna, mindenben számíthattunk egymásra. Aztán én is várandós lettem és már kicsit ritkábban, de azért ez alatt is sokszor találkoztunk. De valami történt: szülés után majdnem 1,5 hónap telt el, mire meglátogattak minket. Ilyet nem csinálnak a jó barátok, ők nem akarnak „illedelmeskedni”! Alig várják, hogy végre lássák a babát és az újdonsült családot... A mai napig sem tudom, mi történt köztünk, de egyszerűen kihűlt a barátságunk, semmissé lett. Talán volt valami a háttérben, amiről nem tudok, de nem úgy ismerem, hogy ne mondta volna el nekem. Inkább arra tudok gondolni, hogy én korábban is mindig sokszor kerestem, többször voltam nála, és valószínűleg azért működött a kapcsolatunk, mert én akartam – amikor időszakosan nem tudtam menni hozzá a kislányom miatt, ő nem kompenzálta a helyzetet.

A második barátnőmmel, akit említettem, gyakorlatilag teljesen egy időben lettünk várandósak. Nem sokkal a terhesség előtt alakult ki a barátságunk, sokat voltunk együtt négyesben, mert a fiúk is jól megértették egymást. Ők lombikoztak, több babát is elvesztettek, volt sürgősségi beavatkozás több is, szóval minden rossz, amit ezzel kapcsolatosan el lehet képzelni. Amiben csak tudtam, támogattam és hálát adtam az égnek, hogy néhány nappal azelőtt elmondta, hogy pozitív lett a tesztje, mielőtt én is megtudtam, hogy babát várok.

Féltem, hogy ennyi tragédia után, amin ők átmentek, tönkreteheti a barátságunkat, ha végül nem lesz gyermekük, nekünk viszont igen.

A várandósságaink gond nélkül zajlottak, neki a korábbi műtétek miatt programozott császár készült, így az ő kislányuk két héttel előbb született. Ennél idillibb nem is lehetne, nem igaz? Mi is azt gondoltuk, hogy mivel a terhességet ilyen jól és összehangoltan tudtuk levezényelni, szuper lesz majd közösen sétálni, hagyni, hogy a gyerekek játszanak, amíg mi hátradőlve kávézunk. Ebből semmi sem lett. Talán kétszer-háromszor találkoztunk a gyerekek születése után, valamiért ez a kapcsolat is megszakadt. Megint csak találgatni tudok, mi állt a háttérben: túl elfoglaltak voltak, mert időközben elindítottak egy vállalkozást? Vagy úgy érezték, más nevelési elveket vallunk? Esetleg minden pillanatot együtt akartak tölteni, hiszen olyan nehezen érkezett meg ez a baba… Fogalmam sincs. Amikor összefutunk, nincs kínos csend – szemben az előbb említett ex barátnővel –, mindig jól elbeszélgetünk. Az elköszönésnél lefixáljuk, hogy „most már tényleg kellene inni egy kávét”, ám ebből eddig semmi sem lett.

Photo by Bewakoof.com Official on Unsplash

A harmadik barátnőm már középiskola óta velem van és remélem, ez már tényleg így is marad. Ő pár hónappal előttem szült, és a rá jellemző őszinteséggel vezényelte végig a terhességét, majd az első nehéz időszakot is részletesen levezette nekem. Talán ez az, amiért olyan jó a mi kapcsolatunk, dacára annak, hogy időnként több ezer, máskor több száz kilométer választ el minket egymástól. Nincs olyan hét, hogy ne beszélnénk és írnánk egymásnak három-négy alkalommal, mindent tud rólam és én is róla.

Sajnos a távolság miatt nem tudunk annyi időt együtt tölteni, amennyit szeretnénk – de őszintén szólva, már gondoltam arra is, hogy talán ez lehet a felnőtt barátságok egyik kulcsmomentuma.

A régiek mennek, az újak jönnek – de néha a régiek is felbukkannak újra

A várandósság kapcsán két új barátnőm is lett, mindketten kétgyerekes anyukák, de felbukkant egy gyerekkori barátom is az életemben, aki egyenesen színfoltja lett az emberi kapcsolataimnak. Eleve az, hogy férfi, és hogy egyelőre nincs családja, mindent más alapra helyez vele kapcsolatosan. Számomra kész felüdülés minden beszélgetés, amit lefolytatunk, már az első mondatával képes arra, hogy kiragadjon a hétköznapok monotonitásából. Tudjátok, ő az, akivel ugyan lehet komoly dolgokról is beszélgetni, de inkább a vidámságról, a humorról szól ez a barátság és arról, hogy nem kell mindent olyan véresen komolyan venni. Úgy érzem, erre a könnyedségre dolgozó anyaként óriási szükségem van.

Sokszor mondják, hogy a baráti kapcsolatok azért mennek tönkre a gyerek után, mert nincs közös téma, semmi másról nem tudnak beszélni az újdonsült anyukák, mint a gyerekekről. Ez egy darabig és bizonyos embereknél biztosan igaz, mi is beszélünk róluk. De attól még ugyanúgy igényünk van arra, hogy hétköznapi, látszólag jelentéktelen témákat is kivesézzünk, és arra is, hogy komoly, mélyenszántó beszélgetéseket folytassunk a barátainkkal. Legalábbis azokkal, akik éppolyan nyitottak ránk, mint mi rájuk.  


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram