Nyomtatás

Itt az ideje, hogy bűntudat nélkül törődj magaddal

2019. március 17.
Szerző:  Polgár Georgina
Itt az ideje, hogy bűntudat nélkül törődj magaddal
Egyszerű a képlet: amiből folyton csak adunk, az egy idő után elfogy, kiürül. Így van ez velünk, anyákkal is. Noha sokszor nehéz önmagunkra időt szakítani, néha mégis muszáj lesz azért, hogy testileg-lelkileg jól legyünk.

Napi szinten óriási energiát fektetünk a család, munka, háztartás szentháromságába, ami minden szépsége mellett azért valljuk be rettentően le tudja szívni az életerőnket. Ekkor kezdünk olyan dolgokon problémázni, amikből korábban nem csináltunk volna ügyet, vagy leszünk türelmetlenebbek a gyerekkel. A párunkkal hirtelen viharossá váló kapcsolatunkról pedig ne is beszéljünk. Ilyenkor kell kilépni a taposómalomból, hogy kicsit feltöltsük magunkat, és visszapótoljuk a kiürült energiaraktárainkat.

Kép: Pinterest

Magaddal foglalkozni nem bűn, hanem biztosítás!

Ahhoz, hogy el tudj kezdeni időt szakítani magadra, először azt kell tudatosítani, hogy az önmagunkkal való törődés nem a családtól veszi el az időt. Gondolj bele: egy olyan munkát végzel, ami mellé se fizetés, se szabadság nem jár neked. Mégis téged feszít szét az állandó készenlétben állás, mert az anyák biza úgy vannak összerakva, hogy akkor is készen álljanak bármire, ha épp semmilyen probléma nem vár megoldásra. Te vagy az, aki a rengeteg tennivaló és az ezerfelé figyelés miatt még egy kávét sem tud meginni, max hidegen és azt is több részletben. Ott kullogunk a Maslow-piramis legalján, merthogy sokszor még az alapszükségleteink sincsenek kielégítve: hányszor tudunk például megejteni nyugiban egy étkezést, vagy elmenni egyedül a mellékhelyiségbe? Na ugye, hogy ugye. Olyan ez, mint a fekete bútor esete. Gyönyörű éke lehet otthonunknak, de ha nem törődünk vele, akkor biza megkopik, és fényét fogja veszíteni a rajta halmozódó porréteg miatt. Magunkat is le kell néha porolni, ápolgatni testünket-lelkünket, hogy utána újult erővel vethesse ránk magát a család, mi pedig még többet tudjunk nekik adni. Ezért nem elpazarolt idő, vagy önzés az énidő, úgyhogy számolj le a lelkiismeretfurdalással és szakíts időt magadra!

Rólad szóljon!

Mielőtt belevágsz az önmagaddal való törődésbe, egy valamit tisztáznunk kell: a gyerek farsangi jelmezének megvarrása, a postai ügyintézés, vagy az elmaradt ház körüli munkák pótlása nem játszik. Ne olyan tevékenység legyen, amiben másokat szolgálsz ki, hanem ami csak rólad szól, ami igazán örömet okoz neked.

Kicsi a bors, de erős

Első nekifutásra elég, ha csak néhány szabad percet, vagy órát sakkozol ki magadnak. Kérd meg apát, vagy a nagyit, hogy vigyék el egy picit játszóterezni a gyerekeket, te pedig dobj fel addig egy arcpakolást, és a kedvenc zenéidet hallgatva (természetesen végre jó magas hangerőn) nyújtózz el egy kád jó meleg, illatos-habos fürdővízben. Utána jöhet a köntösben a kanapén ücsörgés egy olyan könyvvel, amit már nagyon régóta szeretnél elolvasni.   

Kép: Instagram

Ha azonban otthon kevésbé tudsz kikapcsolni, mert fél szemmel azt a pár darab ruhát figyelgeted, ami a földön hever, miközben arra gondolsz, hogy talán inkább ezeket kellene elpakolni, ahelyett, hogy magadra koncentrálnál, akkor semmiképpen se maradj otthon, helyette vedd a nyakadba a világot! Menj el sétálni, egyél egy fagyit, vagy találkozz a rég látott barátnőkkel. Pánikra azonban akkor sincs ok, ha nincs aki vigyázzon a gyerekekre. A napi rutinba csempészve az énidőt, igazán hasznos percekkel lehetsz gazdagabb, ha például egy laza órával korábban kelsz, mint a család többi tagja. Ez nyáron tud igazán élvezetes lenni, amikor már a korai órákban is gyönyörűen süt a nap. Ilyenkor nyugiban megihatsz egy kávét, átfuthatod a híreket, vagy csak szimplán kiülhetsz a teraszra, és egy takaróba burkolózva élvezheted a friss levegőt. Nem szeretsz korán kelni? Az éjszakai bagoly típusúak úgy nyerhetnek ki az éterből néhány nyugis pillanatot, ha korán bújtatják ágyba a gyerekeket. Így még lefekvés előtt is tudsz olyan dolgokkal foglalkozni, amik boldogabbá tehetnek.  

Sportban az igazság

A testmozgásnál jobb feszültséglevezetőt és fejkitisztító módszert keresve sem találhatnánk. Mindegy mit csinálsz: elmész egyet futni, vagy részt veszel egy csoportos alakformáló órán, esetleg beiratkozol karatéra. A lényeg, hogy mozogj. Futók közt népszerű a mondás, miszerint „nagyon fáradt voltam ma, ezért elmentem futni”. Négygyerekes anyukaként tapasztalatból mondom, hogy tényleg akkor van leginkább szükségünk a mozgásra, amikor fáradtak vagyunk. Nem hiszed? Próbáld ki!

Kép: Facebook @lubicsszilvia

 Leszámolás a mártíranyasággal

Ahelyett, hogy egymásban a támogatást és az együttérzést találnánk meg, sokszor mi anyák vagyunk a másik legnagyobb bűntudatgerjesztői. Hányszor kapunk szúrós tekintetet, vagy titulálnak minket más anyák gyengének, ha nem olyanok vagyunk, aki egyedül viszi a hátán az egész háztartást, a gyerekeket és a teljes munkaidős állást, ha nem vagyunk nyerők a „kinek van kevesebbet otthon a férje” licitben, és a kinek van a legkevesebb segítsége játszmában. Ha pedig esetleg korán mentél vissza dolgozni, és képes voltál bölcsibe adni a gyereket, akkor aztán igazán magadba nézhetnél, mert neked így biztosan túl könnyű, nem is lehetsz igazi anya. Márpedig anyának lenni nem azt jelenti, hogy minél többet kell szenvedjünk, és hogy teljesen fel kell áldozzuk magunkat a családi tűzhely oltárán. Hány anyától hallom nap mint nap, hogy a rengeteg teendő miatt, és mert állandóan fáradtak, már nem marad se idejük, se energiájuk a gyerekekkel játszani. Hány anya gondolja azt, hogy erőn felül teljesíteni nap mint nap teljesen normális, mert egy anya élete ilyen nehéz kell, hogy legyen. A saját döntéseink kell, hogy meghatározzák azt, milyen anyák leszünk, nem pedig az elvárások, amiket mások, vagy a begyöpösödött társadalmi szokások diktálnak. Meg kell tanulnunk élni, mert a tetteinkkel, az életstílusunkkal mutatunk példát a gyermekeinknek. A mi generációnknak kell úgy élnie, hogy a lányaink és fiaink később olyan családot alapíthassanak, ahol már az a normális, ha anya mer segítséget kérni, kikapcsolódni és boldognak lenni.