Születés és újszülött élet: apa nézőpontja 6 meglepő dologra

2021. máj. 05.
(0 szavazat)
Szerző:  Szabó B.
Születés és újszülött élet: apa nézőpontja 6 meglepő dologra
Nem apás szülést választottunk: én egyáltalán nem ragaszkodtam hozzá, apuka pedig szintén nem erőltette a dolgot. Ő azzal volt tisztában, hogy érdemben nem fog tudni segíteni, én pedig azzal, hogy ha valami fáj, akkor totálisan bezárkózom, és jobban szeretem, ha hozzám se szól senki. Pontosan így történt a kislányom születésnapján is.

Utólag vicces visszagondolni, de van egy olyan emlékképem, amikor megyünk befelé a kórházba párperces fájásokkal, és a szerelmem megnyugtatóan a combomra helyezi a kezét – én pedig azzal a lendülettel le is lököm magamról. A mindig támogató jelenléte ott és akkor idegesített, de mivel mindketten tudtuk, hogy ez lesz, senkit sem ért váratlanul.

Nem meglepő, hogy a szüléssel és az újszülöttekkel kapcsolatos dolgok teljesen megdöbbentenek benneteket akkor is, ha úgy érzitek, teljesen felkészültek vagytok. De milyen váratlan szempontok lehetnek, amikkel az újdonsült apukák szembesülnek? Mert bizony nem csak minket érnek meglepetések…

Mennyi ideig tart a vajúdás

Amikor bementünk a kórházba, azt hittük, hamar túlleszünk az egészen, hiszen már 4-5 centire nyitott voltam. Én kis naiv! A kislányom apukája odakinn várakozott – még vagy 6-7 órát. Sem a vajúdás, sem a kitolási szakasz nem ment gyorsan. Utólag megtudtuk, csodájára jártak a rövidke köldökzsinórunknak, ami visszatartotta a babát. Apuka odakinn minden rezzenésre ugrott, azt gondolva, hogy „most már tuti megszületett”, de csak időről-időre informálták, hogy minden jól halad. Aztán, mire behívták azzal, hogy „mindjárt megszületik”, még vagy fél órát állt a sötét folyosón, mert az a bizonyos rövid köldökzsinór csak nem akarta engedni a babát.

A filmekben nem ezt látjuk, ott „nincs idő vajúdni”. Elfolyik a víz, gyorsan kórház, pár nyomás, aztán kinn a baba – hát, jobb felkészíteni az apukákat, hogy ez a valóságban nem így megy.

Hogyan kell bánni az anyukákkal vajúdás közben

Leendő anyukaként talán van sejtésed, hogyan fogsz viselkedni fájdalomérzet esetén (nekem is volt), de a valóságban el sem tudod képzelni, mit élsz majd át. Nem feltétlenül azért, mert annyira rossz lesz, hanem mert erre egyszerűen nem lehet 100%-ban felkészülni. Véletlenül sem akarom inkább az apukákat sajnálni ebben a helyzetben, de elmondásuk alapján nagyon rossz és nehéz figyelni a másik fájdalmát és még rosszabb, hogy nem tudnak segíteni. Ezen a problémán segíthetnek a közös szülésfelkészítők, mert azokon nem csak téged támogatnak, hanem a leendő apukának is mutatnak olyan stratégiákat, amikkel hasznosnak érezhetik magukat a szülőszobán.

Nem baj, ha nincs azonnal kapcsolódás

Vannak szülők, akik azonnal kapcsolódni tudnak a gyermekükkel, az első pillanattól kezdve szerelembe esnek. Másoknak ehhez idő kell és a tényleges gondoskodás során alakul ki az a bizonyos felülírhatatlan kötődés. Bárhogy is legyen, mindkét véglet normális. Nem baj, ha az apuka azt érzi, hogy ez neki nem megy, vagy nehéz, mert sokszor mi is így érezzük. De nekünk mégis van előnyünk, hiszen a mi pocakunkban nő a gyermek, a mi vérkeringésünk fonódik vele össze, a mi testünk táplálja. Gondoljunk csak bele, ha nekünk így is nehéz, akkor milyen lehet egy szinte „kívülállónak” csatlakoznia az újszülötthöz?

StockSnap képe a Pixabay -en.

Mennyi időt felemészt a gyermek gondozása

Nos, igen, az első néhány hónap meglehetősen rutinszerű és sablonos, másból sem áll, mint etetésből, pelenkacseréből és altatásból (nem véletlen, hogy nem alvást írtam). Ez általában minden újdonsült apukát megdöbbent, ám annak érdekében, hogy minél előbb kialakuljon köztük a kötődés, érdemes őket bevonni a gondozásba. Az apukák egyedül arra nem képesek, hogy mellből etessék a gyermeket, ezen felül mindent meg tudnak csinálni. Feszültséggel teli lehet ez az időszak, de ők is ugyanúgy tanulnak, mint mi, ám többnyire nekünk kell megmutatni a rutinokat. Emlékszem, köztünk volt egy olyan szóváltás, ami alapján a kislányom apukája azt gondolta, hogy ez az egész nekem természetes és ösztönösen tudom, mit kell csinálnom.

Miután elmondtam, hogy egyáltalán nem ösztönös és sokszor fogalmam sincs, hogy jól csinálom-e, sokkal nyitottabb lett ő is.

Mennyi cuccunk van – és azokat mennyi idő elpakolni

Biztos, hogy lehet egyszerűbben is csinálni a gyermekkort és azt gondolom, ha lenne második gyermekünk, vele még jobban letisztáznám a valóban szükséges holmik beszerzését. De elevenen él bennem a kép, hogy minden egyes alkalommal púposra tudtam tömni a babakocsit és a hozzátartozó táskát. Arról nem is beszélve, amikor autóval mentünk valahova, és vittünk magunkkal az összehajtott babakocsit is… És nem volt olyan alkalom, hogy valamit otthon ne hagytunk volna. A gyors, spontán, szervezés nélküli programoktól és elindulásoktól egy pillanat alatt elbúcsúzhattok, mikor megszületik a gyermeketek.

Mennyire megváltozik a szerepe

A női és a férfi szerepet felváltja az anya- és az apaszerep, ebbe pedig bele kell rázódni. További nehézséget jelent, hogy úgy kell támogatni egymást, hogy mindketten teljesen új dolgokat csinálunk… Az első hetekben nem én jártam boltba, és a végén már oda jutottunk, hogy inkább fényképeket küldtem bevásárló lista helyett, mert állandóan csengett a telefonom, miután a kislányom apukája elment bevásárolni. Amíg mi a felépülésre és a 0-24-es szolgálatra koncentrálunk, addig a korábbi terheink jelentős része az apukákra hárul, akik a legtöbbször távolról sincsenek erre felkészülve (főleg nem a tejfakasztó után).


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram