A reggeli készülődés aranyszabályai, hogy elkerüljük az idegbajt

2019. február 11.
Szerző:  Hlatkyné Egyed Zsuzsanna
A reggeli készülődés aranyszabályai, hogy elkerüljük az idegbajt
A reggeli hajszában előfordult már, hogy a hangerőd megütötte a maximumot, és a szádból úgy potyogtak ki a "bűnmegbánó szavak", mint Holleanyó meséjében pihék az égből... egész nap gyötört a bűntudat, alig vártad, hogy újra megöleld gyermeked. Megsúgom Neked: Nem vagy egyedül!:)

Emlékszem, mekkora para volt az első babámmal bárhová időre menni. Délelőtt tíznél hamarabb tuti nem értünk oda sehova. Nagy nehezen felöltöztettem, majd átöltöztettem egy combosabb bukás után, megint megszoptattam, meg megint, aztán tisztába tevés, öltözés, majd levetkőztetés, és tisztába tevés. És még a pelenkázótáskát ellenőrizni! Öt pelus minimum, pótruhák, bodyból inkább kettő. Takaró, vékonyabb takaró, hátha közben kitavaszodik, és persze két különböző cumi, igaz, hogy nem cumizik, de lehet, hogy pont most fog rákapni, ne ezen múljon. De nem baj, végül is hová rohanna az ember, nem igaz? A bolt nyitva estig, a babaklub nem jelent fel, ha elkések, és a doktor néni is csak legfeljebb a fejét csóválja, ha a rendelési idő vége előtt öt perccel esünk be az ajtón. 

Óvoda, iskola? Hol van az még? Néha azért elábrándoztam a jövőn, a nagyobbacskákkal való közös majdani reggeleken. Narancslé, müzli, péntekenként frissen sült gofri, míg átbeszéljük az előttünk álló napot. Vekerdy örömkönnyeket morzsolna. „Na, gyere, kincsem, irány a suli!” - búgom majd neki, de csak azután, hogy a haját befontam parkettába, és színes minimasnikkal ékesítettem.

Rendben, köszönjük, ÜDV A VALÓ ÉLETBEN!

A reggeli készülődéssel tulajdonképpen nem is lenne baj, ha nem kezdődne ilyen korán, és az érkezés ideje rugalmas lenne. A gondok ott kezdődnek, hogy azt a gyereket, aki félévesen vidáman kotkodácsolt hajnali ötkor, ovis, illetve iskolás korában hat lóval sem lehet kirángatni az ágyából még hét órakor sem. És itt kezdődik a könyörgés, esküdözés, fenyegetőzés, és már meg is van alapozva a garantáltan idegbajos reggel.

Sikerült függőleges helyzetbe imádkozni? Ne bízd el magad – ha eredményességeden felbuzdulva elmennél zuhanyozni, visszatérve könnyen az ágyban találhatod ismét. Inkább vedd rá, hogy kezdjen el öltözködni. Ugye, milyen egyszerűen hangzik.

Micsoda? Azt az undi bő szárú nadrágot? A Jégvarázsos pólót, mikor az már ciki? És mi az, hogy éjjel nem mostad ki a kedvenc pulcsiját?

Ezen a ponton a legjámborabb anyánál is elszakad a cérna, és rikácsolni kezd, miszerint az egész kupac ruhát – amiből egy komplett iskolát fel lehetne öltöztetni – eladja, elégeti, kidobja, de legalábbis olyan gyerekeknek ajándékozza, akiknek nem az a legfőbb gondja, hogy a simis póló flitterei sokkal nehezebben simíthatóak, mint Hannának a harmadik béből.

Basszus, negyed nyolc!

De igen… csoda történt… a gyereken minden ruha rajta van, és szelíden feléd tart… mondani akar valamit… - Anya! Kell vinni környezetre tájképeket!

- Mi a &@đ}, és ez most jut eszedbe? Mindjárt fél nyolc! Még nem reggeliztünk! Ma se! Milyen tájkép? – tajtékzol. Még jó, hogy Marcsi néniék nyáron megjárták Görögországot, itt a képeslap a Meteorákról, ennél ütősebb tájkép nem is kell.

Tornazsák! Hol a tornazsák? Rohanj, keresd, el fogunk késni! Reggeli – nos, reggelire most sem jutott idő, marad a csomagolt croissant a kocsiban, holnaptól majd más lesz, korábban kelünk, kedvesebbek leszünk, biokását eszünk. De a mai napra már rányomja a bélyegét ez a nyavalyás reggel, és hiába mardos a bűntudat, miután elváltok az oviban vagy az iskolában, holnap megint minden kezdődik elölről.

Tényleg muszáj így történnie? Lehet ezt úgy csinálni, hogy ne a stressz uralja a reggeli készülődést? Igen, lehet! A kulcsszó: a tervezés. Imádjuk a spontán dolgokat, de az ebben az esetben abszolút az ellenségünk.

Nekem két óvodás és egy iskolás gyerekem van, a kicsi pedig épp elmúlt egyéves, velük indítom a napom hol több, hol kevesebb sikerrel. :) Amit a közelmúltban vezettem be, és nem volt fájdalommentes, ellenben nagyon hatásos: körülbelül háromnegyed órával korábban kelek, mint ahogy a csapatot ébresztem. Tudom, hogy erős a kísértés a vég nélküli szundinyomkodásra, de megéri: nyugiban ihatod meg a kávéd, csekkolhatod a híreket (hátha valami rendkívüli hóhelyzet alakult ki éjjel, ami miatt országos iskolaszünetet rendeltek el), gyors zuhany, öltözés, és ha még egy smink is belefér, garantáltan javulnak az esélyeid a türelmesebb ébresztgetéshez.

Hogy a kötélidegeid még ezután se véknyodjanak, előzd meg a Nagy Ruhaválasztási Balhét: este lefekvés előtt készítsétek ki a másnapi outfitet! Rengeteg idegeskedést megtakarítasz vele, és ha következetes vagy minden nap, gyorsan rutinná válik.

Ha már úgyis kint van a ruha, első dolog legyen felöltözni. Korábban elkövettem azt a hibát, hogy pizsamában ültünk le reggelizni, mondván, ne az utcai ruhát kenjék össze lekvárral – na, ez tuti késést, és még nagyobb veszekedést eredményezett.

Ugyancsak előző este tisztázzátok, hogy mi lesz a reggeli, és nincs variálás. Ha beüt a hóhelyzet, akkor persze jöhet egy spontán gofri, de ha sürget az idő, nagyon szuper tud lenni a zabkása, amit rengeteg módon feldobhatsz: aszalt gyümölcsök, banánkarikák, kókuszreszelék vagy bármi, amit szerettek. Ezek az alapanyagok is kikészíthetőek előző este, így tényleg pár perc összedobni az egészséges reggelit.

Ha iskolás gyereked van, szoktasd hozzá, hogy lefekvés előtt menetkészre pakolja a táskát! Lehet, hogy ez evidenciának tűnik, de én sokszor futok bele, hogy reggel a lányom tolltartója a nappaliban van szétpakolva, mert este még eszébe jutott valami színeznivaló. Ugyancsak este ellenőrizzétek, hogy kell-e valamit aláírni vagy kitölteni: nagyon égő tud lenni, amikor az utolsó pillanatban, kapkodva egy tompa HB-s ceruzával kaparom be az iskolai elégedettség-felmérésbe, hogy mindennél fontosabbnak tartom, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott légkörben töltse gyermekem a mindennapjait.

Ha szerettek zenét hallgatni - és ugyan ki ne szeretne, – nyomj be valami vidám dalt a telefonodon, ami jókedvre derít titeket még egy ködös reggelen is! Akár motiváció is lehet: mire véget ér a szám, mindenkin legyen sapka-sál-kabát! A zeneválasztás maradjon meg következetesen a te kiváltságod, mert tapasztalataim szerint könnyen „Halász Judit! Nem, inkább a kukásautós dal!”-típusú kívánságműsorba torkollhat a muzsikáló reggel.

Ne feledd, ha ezek közül minimum egyet megvalósítottál, megütötted a Tökéletes Anya mércét. Jutalmad nem maradhat el: az egész hetes kakasszóra kelés és pontos szervezés eredményeképp szombaton reggel hatkor garantáltan a fejeden ugrál az összes gyerek: „Anya, menjünk reggelizni, éhes vagyok!”


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram