Nyomtatás

Így pelenkáznak az apák!

2015. máj. 31.
(0 szavazat)
Szerző:  vajaskalács
Így pelenkáznak az apák!
A pelenkázás bizony lehet gyötrelem, meglepetésekkel teli esemény és felhőtlen vidámság is. Azt tudjuk, hogy nekünk anyáknak naponta 5-8 alkalommal meg kell tennünk,, akkor is, ha a gyerek végig üvölti, vagy folyton felülne, netán a háta közepéig becsinált. Az apukák vajon hogy boldogulnak? Mondják el ők maguk;

Pelenkázás- avagy a baba pelenkázása apaként

Dani, 29 éves - egy gyermek édesapja

"Sára már 10 hónapos, és szerencsére ritkán kerül rám a sor, hogy pelenkázzam. Szívesen etetem, játszok vele, átöltöztetem, de ez a pelenkázás nekem még mindig nem igen megy, pedig próbálkozom rendíthetetlenül. Gyakran teszem rá fordítva - igen egyszer sikerült Kifordítva is ráadnom -, igazán tehetnének rá valami feliratot, hogy ELEJE meg HÁTULJA, a kis mintácskák nekem nem sokat segítenek. No meg ott van, a "meddig is kell behúzni" dolog, vagy túl laza és szinte leesik a gyerekről, vagy olyan szoros lesz, hogy Sára úgy néz ki, mint Maja a méhecske - fej-tor-potroh. A feleségem szerint, ha nagyobb lesz, már vehetünk neki olyan pelenkát, ami hasonlít egy bugyihoz, csak felhúzom rá és kész. Csak ez lebeg a szemem előtt... ez a fény az alagút végén"

vicces gyerekfoto

Laci, 38 éves - 2 gyermek édesapja

"Szívesen megcsinálom, de csak a pisis pelust. Én rosszul vagyok a kakától, úgyhogy abban rám ne számítson senki. Meg se próbáltam soha, ha tehetem a szobából is kimegyek ilyenkor. Mintha a gyerekek is éreznék ezt, mikor csak velem voltak vagy nem kakáltak, vagy épp akkor, mikor párom belátható időn belül már hazaért. "

Imre, 41 éves - 3 gyermek édesapja

"Mikor itthon vagyok a pelenkázás az én feladatom. Már csak a legkisebb gyerekem pelenkás, így azért némiképp könnyebb dolgom van. Szeretem, mert azt gondolom, hogy ez is egy lehetőség, hogy együtt legyek a fiammal, ami elég intim ahhoz, hogy ne csinálhassa akárki. Van az a bizonyos "ajándékcsomag", amikor négykézláb jön utánam és már messziről érzem... azt a szagot. Atyaég, valami hihetetlen! Már eleve félek attól, ami rám vár. Aztán kicsomagolom és képtelen vagyok felfogni, hogy egy ilyen végtelenül aranyos valami, hogy képes egy ilyen méretű-állagú-szagú valamit odatolni a pelenkába. Esküszöm, volt, hogy komolyan elkezdtem öklendezni közben, de arra gondoltam; férfi vagyok, apa vagyok, menni fog."

Valentin, 27 éves - egy ikerpár édesapja

"Barni és Meli - kétpetéjű ikrek - rendszeresen játsszák el velem, hogy amíg az egyiknek szellőzik a popsija - feleségem olvasta, hogy pelenkázásnál hagyni kell egy picit levegőzni a csupasz feneküket -, szóval amíg az egyik szellőztet, és én épp a másikról veszem le, vagy adom fel a cuccost, addig ő simán lepisil bármit - szőnyeg, kanapé, asztal, ágy, tévészekrény... Most már mennek is, szóval időnként futok utánuk, és van, hogy csapdát pisilnek, amiben én elcsúszok. Nekik nagyon mókás, nekem már kevésbé. Ha ezt olvassa egy pelenkagyártó cég alkalmazottja, kérem jelezze a góréknál- akár saját ötletként, nem bánom - , hogy nagy igény mutatkozik olyan pelenkákra, melyekbe eleve benne van a popsikrém. "

Gyuri, 35 éves - egy gyermek édesapja

"Háhá, vicces dolog ez a pelenkázás. Az elején Krisz folyton sírt közben, aztán volt egy kis beetetés időszak, míg némán tűrte, utána állandóan kifordult, felült, össze-vissza rugdosott... volt minden, éneklés, dumcsizás, végső elkeseredésemben időnként a telefonomat is odaadtam neki, csak maradjon már nyugton. Tiszta 1 perc és nyersz! Jah, és a legszebb az egészben nem az, hogy ilyenkor rendre elfelejtettem bekenni a fenekét krémmel, hanem, hogy a feleségem - aki végignézte kálváriámat - mindig fel is hívta rá a figyelmemet, és jelezte, hogy anélkül bepirosodhat. Az esetek 90%-ban jó apa és fejet hajtó férjként nekiveselkedtem ismét a folyamatnak, de voltak alkalmak, amikor csak annyit mondtam; "Akkor hajrá!". Azt hiszem érthető hát, hogy miért éreztem magam a legboldogabb embernek, mikor Krisz először bilibe pisilt. Azóta csak emlékként él a fejemben a pelenkás korszak... egy igen küzdelmes korszakként."

Csaba, 43 éves - 2 gyermek édesapja

"Az érzés, mikor a kezedbe adják a gyerekedet, aki konkrétan a sarkától egészen a nyakáig sz*ros, és neked egész komolyan lövésed sincs arról, hogy mit kezdj vele - nos az megfizethetetlen. Aztán támad egy fenomenális ötleted, és beviszed a fürdőszobába, és beteszed a kádba. Mikor kihámozod a nadrágból, Isten ajándékaként tekintesz az extra széles nyakú bodyra, amit így sikerül áthúzni az egész testén a fejét kihagyva. Egyik kezeddel tartva a nyeklő-nyakló gyereket, másikkal pedig a zuhanyért nyúlva elmélázol egy fél pillanatig azon, hogy ezt vajon hogy volt képes összehozni???!!! Amikor a síró gyerek megtisztult - mínusz egy szivacs -, és bebugyoláltad egy törülközőbe, elegánsan odanyomod az anyjának, hisz te megcselekedted a lehetetlent, most rajta a sor. Már épp készülnél a kertbe fát vágni a máglyához, amin elégeted a ruháit, mikor anyósod - akiről eddig nem is tudtad, hogy ott van - rád szól, hogy add oda neki, majd ő kimossa. Aztán elvonul a fürdőbe és 10 perccel később TISZTÁN hozza ki őket onnan. Az az igazság, hogy ekkor végérvényesen bebizonyosodik számodra, hogy ő valóban boszorkány és örülsz, hogy egyenlőre jóra használja az erejét."

fotók forrás: pinterest.com