Mefigyeltem. Azok a sorstársak akik más gyerekét kritizálják, mindeki gyerekének a hibáiban elvesznek, kivétel a sajátjukéban. Észre sem veszik, hogy az ő gyermekük sem feddhetetlen,mint ahogy ők maguk sem;)... 
Eddig nem volt még alkalmam pontosan lekövetni idegen anya-gyerek páros közterületi katasztrófáját. Ha az ember ott van a helyszínen, akkor igyekszik meghúzódni, nem bámulni, de legalábbis nem nyomasztani az anyukát azzal, hogy a katasztrófaturizmus résztvevőjévé válik.
Talán te is hallottál arról, hogy a kétévesek a legrosszabbak, de a YourTango egyik szerzője úgy véli, a háromévesek sokkal rosszabbak. Egész pontosan úgy fogalmaz, a háromévesek az új kétévesek, akik ráadásul valódi "seggfejek".
Az arcomat elönti a forróság, a torkomban dobog a szívem, a megrendíthetetlen magabiztosságom elszivárogott, pont amikor a legnagyobb szükségem lenne rá…a francba… érzem azokat a szúrós szempárokat, ahogy a lelkembe hatolnak. Szinte a gondolatokat is hallom, a kimondott számomra kellemetlen szavak mellett: „ Na, ezt a gyereket megnevelhetné az anyja!" „Jó kis nevelést kapott….” Milyen lehet az anyja, ha a gyerek ilyen….” „Nem nekem kéne rád szólnom, hanem az anyádnak…” ….és mindeközben az én drága gyermekem, akit egyébként imádok, éppen hisztizik, vagy szaladgál olyan helyen, ahol nem lehetne, vagy éppen semmit sem csinál, csak zavarja a „felnőttek társaságát.”


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram