{adselite}
A 23 hónapos gyerek fejlődése
Tud egyedül játszani, felnőtt közreműködése nélkül, előpakolja a dolgait és elfoglalja magát velük – csak arra figyeljünk, hogy el is pakoljon maga után, már ebben a korban elkezdhető az erre való trenírozás, ne szokja meg, hogy egy szorgos kis házi manó mindent eltüntet utána. Ugyanakkor eltűnik a párhuzamos játék, keresi más gyerekek társaságát, nyitottak egymásra és már közös játékaik vannak. Közben persze még sok a konfliktus, hiszen a kompromisszum kötésének folyamata, az osztozkodás megtanulása hosszú és nehéz feladat, legyünk vele türelmesek, de azonnal állítsuk le, ha agresszívan próbál érvényt szerezni az akaratának.
Ebben a korban már kezd biztossá válni, hogy milyen „kezes” lesz a gyerek, ez egy kis odafigyeléssel és pár egyszerű teszttel (melyik kezével mutat, integet, rajzol, vesz fel leejtett dolgokat) könnyen kideríthető.
Beszédfejlődés
Szókincse napról-napra bővül, 50-100 szót stabilan használ és sokkal többet megért. Ha rákap a ízére, akkor le sem lehet állítani, beszél, csacsog, csiripel, megállás nélkül, teleszőve saját maga által kreált kifejezésekkel. Ezekre a hibákra ne hívjuk fel a figyelmét külön, csak magától értetődő természetességgel ismételjük el helyesen. Logopédussal még nem érdemes terhelni, bőven van ideje arra, hogy megtanulja a helyes hangképzést. Mondókázzatok, beszélgessetek, meséltesd, mondja el, mi történik vele, a legjobb fejlesztés az állandó gyakorlás, rövidebb verseket, mondókákat pár ismétlés után fejből visszamondanak. Néhány formát, alakot és színt megnevez, pár szóból álló mondatokat használ, van, aki már 2-3- ig elszámol.
Kedvenc elfoglaltságai most épp azok, amik kézzel fogható eredményeket hoznak: rajzolás, gyurmázás, aszfalt-kréta, toronyépítés, kirakózás.
Dackorszak
A dackorszak még tart, de már nagyon közelítünk a „miért?” korszakhoz, amikor is az állandó, kielégíthetetlen kíváncsisága időről-időre elfelejteti majd vele a hisztizést, hiszen tanulni, okosodni, megérteni a világot sokkal izgalmasabb, mint földhöz csapkodnia magát. Persze azért nem múlik el teljesen - egyes vélemények szerint a kamaszkor végéig, de ebbe inkább még ne gondolunk bele.
Próbálj meg válaszolni minden kérdésére, ne utasítsd el, akkor sem, ha nincs hozzá türelmed - tudom, hogy nehéz, és lesz egy csomó alkalom, amikor majd elszakad a cérnád, nyugi, ez mindenkivel előfordul.
Szobatisztaság
Két évesen, főleg nyári időszakban érdemes megpróbálkozni a szobatisztasággal, sokkal egyszerűbb úgy, ha csak egy pelust kell lekapni a gyerekről egy komplett téli szerelés helyett. Persze soha ne erőltessük, legyen ez egy természetes folyamat, ne érezze a kényszert és az elvárást, vagy sikerül, vagy nem, erre is bőven van még ideje.
Megjelennek az első félelmek, kézzelfogható, megmagyarázható félelmek, a sötéttől, a szörnyektől az ágy alatt, ezeket ne bagatellizáljuk el, de ne is csináljunk belőle nagy drámát, mert az csak felerősíti a negatív érzéseket. Ha a sötéttől fél, akkor inkább legyen egy gyenge fényforrás éjszakára, ami megnyugtatja, a szörnyek ellen meg készítsünk „szörnyűző-sprayt” , amivel 1-2 spricceléssel kiűzhetjük az rémeket az ágy alól.
Érzelmi világa ingadozó, egyáltalán nem ritka, hogy az egyik pillanatban eltol, ellök magától, a másikban pedig bebújik az öledbe, mert ő még pici baba, ez teljesen természetes, keresi önmaga helyét a világban, próbál önálló lenni, de persze még a legkisebb bizonytalanság esetén is rohan vissza hozzád, hogy erőt merítsen belőled….. hiába, na, nehéz dolog a felnőtté válás.
kép források: s-media-cache-ak0.pinimg.com, howwemontessori.com
