Úgy gondoltam, hogy én soha nem fogom jutalmazással rávenni a gyerekemet alapvető, szükséges tevékenységekre.
Biztosan Te is voltál már úgy, hogy pontosan tudtad, hogy a gyermeked képes valamire, amiben éppen a segítségedet kéri. Azt is láttad rajta, hogy ő is tudja, hogy képes rá, mégis nyafogva várja, hogy rohanj, és mellette legyél.Abban az esetben, amikor mindenki tudja, hogy a gyerek képes megtenni azt, amihez épp a segítségedet kéri, akkor valójában hatalmi harcról van szó. A tehetetlenség eljátszása nem csak bosszantó a gyermek részéről, hanem irreális elvárásokat is ébreszt benne, ha teljesítjük a kérését, ugyanis azt sugallja, hogy minden kérésének létjogosultsága van.
Javában benne vagyunk a nyári szünetben, egyes édesanyák munka mellett, napra pontosan beosztva, vagy esetleg rugalmasan kezelve a 10 hetet, mások kisebb-nagyobb gyerekkel folyamatosan otthon. A lényeg ugyanaz: a közösen töltött időben érdemes inkább maradandó, pozitív emlékeket szerezni, nem pedig türelmetlenkedéssel, veszekedéssel egymás felé fordulni.
A legtöbb szülő értetlenül áll, amikor ártatlan, kis csemetéje már gyerekek között játszadozva egyszer csak agresszívvé válik, megharap vagy megüt másokat. Ha a harapás és verekedés 3 éves kor alatt jelentkezik, az még szoktatás kérdése, és nem rossz viselkedési forma. Tény, hogy azonnal foglalkozni kell vele, mielőtt még komolyabb viselkedési mintává alakulhatna, amelyet sokkal nagyobb kihívás kijavítani.
Van az úgy, hogy elhangzik néha hétvégén a gyermek szájából, hogy „Unatkozom”. Nem szoktam ezzel „komolyabban” foglalkozni, véleményem szerint ez egy olyan állapot, ami valami nagyszerű ötletet előz meg, vagyis sosem szoktam a gyermekek megmentésére rohanni.
Rengeteg kérdést teszünk fel nap, mint nap a gyermekeinknek, melyekkel meg szeretnénk könnyíteni az életüket. Kiönthetném a tejet Neked? Levehetem a könyvet Neked? Ezek helyett néha fel kellene tennünk az a kérdést is, hogy: Engedhetem hibázni a gyermekemet?
Egyre közelebb a 10 hetes iskolai nyári szünet, amely a szülőknek elég komoly fejtörést okoz már jó előre. Táborok, nyaralás, a szülők váltott szabadságolása a leggyakoribb megoldás, hogy a gyerek tartalmasan és biztonságosan töltse el a nyarat. A szerencsésebbek a nagyszülős felvigyázással is számolhatnak – ami első hangzásra nagyon kellemes lehetőségnek tűnik, ugyanakkor elég sok konfliktus is adódhat apró félreértésekből is.
Idővel változnak a nevelési elvek, másképp szeretnénk sok mindent, mint a szüleink, ráadásul manapság az erős technológiai fejlődésnek köszönhetően még nagyobb kihívás szülőnek lenni. Mit ne engedjünk meg, mit igen és abból mennyi az ideális? Rengeteg a kérdés, bár a cél mindig ugyanaz: sikeres, boldog gyermeket szeretnénk mindannyian felnevelni.
2. oldal / 6


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram