Mindenki hoz nevelési mintákat gyerekkorából. Vannak az „ezt sose fogom tenni” és a „mi is így nőttünk fel” kategóriák. Közben kapjuk a gyakran egymásnak teljesen ellentmondó gyereknevelésről szóló könyveket. Közben mi is csak emberek vagyunk, hibákkal, rossz döntésekkel, tele félelemmel a kudarctól, attól, hogy nem leszünk képesek megfelelni a környezetünk – és ami fontosabb – a saját elvárásainknak.
Ugyan már, a nyulak nem hordanak cipőt! - mondom, miközben kékre színezem nyúl asszony főkötőjét....  A hétköznapi paradoxonok útvesztőjében kóborolok...
Miért hazudik a gyerek? Mikor kell komolyan venni a kis füllentéseket? Tudd meg, mi mozgatja gyermekedet!
"Anya, leszel a barátom?" Még nem. Majd később, amikor a saját életed éled, akkor. Mikor már nem függsz tőlem. Mikor nem kell korlátokat szabnom. Amikor már együtt felállított szabályaink és elvárásaink lesznek. Amikor már nem terellek, csak kísérlek. Amikor nem utat mutatok, hanem a háttérből nézem, ahogy szárnyalsz.
Eretnek gondolataim autizmusról, ADHD-ról és társaikról...Most jött el a pillanat, hogy kihívjam magam ellen a sorsot, és amit eddig csak egy-egy édesanyával osztottam meg, nyíltabbá tegyem, vállalván, hogy bezárnak valahová, ahol senkit sem zavarnak az elméleteim. Nincs rá tudományos magyarázatom, egyszerűen csak „tudom”, „érzem”, hogy igazam van, akkor is, ha ez nem tartozik a main stream gondolkodásmódba. Akinek kedve van, ízlelgesse, ha tetszik, működik, tartsa meg.
Te is elgondolkodtál már egy-egy hiszti közben, hogy mi az, amit esetleg csinálhatnál jobban? Mitől tudnál jobban együttműködni az akaratos gyermekeddel? A dackorszak senkinek sem könnyű; se a szülőknek, se a gyereknek.  Adunk neked 7 tippet, amivel gördülékenyebben tudtok majd közös nevezőre jutni.
Rájöttem, én ott rontottam el, hogy mindig azt feltételeztem, ennél nem lehet rosszabb. Hát nem a... Eddig olyan szépen, kézzelfoghatóan nyomon követhetőek voltak az események, jöttek egymás után, szépen sorban a szintek: ül, jár, beszél, pakol, szökik, stb…. , ma már nem ennyire élesen elkülöníthetőek egymástól a fejlődési ugrások, nem látványosak a változások, cserébe viszont hihetetlen meglepetéssel szolgálnak.
Magabiztos a gyermeked? Könnyen illeszkedik be egy új társaságba? Bátran köszön, mondja el a véleményét, időnként mer vitába szállni akár veled is?
6. oldal / 8


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram