Összegyűjtöttünk néhány "nagy bölcsességet" az életről, amit érdemes tudatosítani a gyerekekben, nekünk felnőtteknek pedig észben tartani.;)
Menni kell fürdeni, pedig olyan elmélyülten játszik. Ideje ágyba bújni, késő van. Vége a mesének, lámpaoltás. Már kéne öltözni, pedig még a kiflijét rágja. Indulni kell az oviba, pedig még olyan jó lenne otthon maradni. Haza kell indulni a nagyitól, játszótérről, oviból, nyaralásból. Be kéne végre ülni a kocsiba, sürget az idő.
Gyakran kiabálsz a gyerekeddel? Nem vagy egyedül, üdv a klubban! Szinte mindenki járt már ebben a cipőben. Én is. Sok édesanya ült már nálam, könyörgő szemekkel, - mondjam meg, hogyan hagyja abba, hogyan ne ordítson a gyerekével. Áruljam el, mi a trükk, amit azonnal alkalmazni tud. Utálja magát, amiért ezt csinálja, tele van bűntudattal, mégsem megy a változás. Újra és újra azon kapja magát, hogy már megint jobban felemelte a hangját, mint szerette volna és olyasmit mondott, amit soha nem gondolt volna.
Nem tanul, rendetlen, mindent széthagy, nem segít, hiába jártatom a számat, hiába büntetem, hiába kiabálok?
A gyerekvállalás nagyon sok csodálatos pillanatot hoz az életükben, de ugyanakkor sok kérdést, kételyt és bizonytalanságot is. Néha jól jönne egy pár mentőöv, ha éppen elakadunk egy-egy dologgal kapcsolatban a szülés után, az első hetekben, vagy éppen a 3, vagy 6 éves gyerekünkkel kapcsolatban.
Hogyan tanítsam meg a gyerekemet arra, hogy álljon ki magáért, de jól nevelt is legyen? Ha kell, védje meg magát és azt, ami az övé, de mégse legyen irigy vagy verekedős? Egyikünk sem szeretne mindenkivel harcban álló, kellemetlen kis frátert vagy mindenen hisztiző erőszakos kis fruskát nevelni a gyerekéből. De azt sem szeretnénk, ha mindig a mi gyerekünk maradna alul, ha csak bambán állna és hagyná, hogy mindent elvegyenek tőle, vagy bántalmazzák. Akkor milyen példát is mutassunk pontosan? És mi vajon hogyan állunk mindezzel?
Kata munka után rohan az oviba, már alig várja, hogy négyéves kisfiával, Zalánnal újra találkozzanak. Elég stresszes napja volt, szeretne már otthon lenni, de még be kell menniük a boltba, a vacsorához bevásárolni. Kicsit lelkiismeretfurdalást is érez, hogy ilyen későn érkezik, de sajnos nem tudott hamarabb szabadulni a munkahelyéről.
A minap olvastam egy kutatást, ami szerint boldogabbak azok a párok, akik rendszeresen füllentenek egymásnak – avagy kegyes ferdítésekkel kímélik meg a másikat. De mi a helyzet a gyerekneveléssel? Itt már kicsit más helyzetet takarnak a szülői hazugságok.
1. oldal / 8


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram