Amikor a kommentszekciókat olvasom egy-egy „anyukás” bejegyzés alatt, sokszor látom, hogy két tábor csap össze: az egyik oldalon azok állnak, akik úgy gondolják, hogy egy anya igenis legyen minden téren és szinten naprakész, a másik oldalt pedig azok erősítik, akik úgy vélik, egy anya élete a gyermeke körül forogjon. Én próbálok valahol a két véglet között lavírozni és bár azt gondolom, első helyen mindig a kislányom lesz, muszáj időt szakítanom magamra. Már csak azért is, hogy ne kizárólag a hullafáradt és morcos oldalamat lássa, hanem azt a nőt is, aki igazából vagyok, és aki talán jó példa lehet számára.
Ha vissza tudnék utazni az időben, hogy beszélhessek terhes önmagammal, először azt mondanám neki: „Tedd fel a lábaidat, élvezd a nyugalmat, és sürgősen hagyd abba az aggódást!” – de ezt már sajnos nem tehetem meg. Viszont elmesélhetem neked, mennyivel tudatosabban kell élvezned a terhességedet, hogy ne járj úgy, mint én!
Azon tűnődtem a minap a játszótéren ülve, hogy vannak olyan szavak, és kifejezések, amelyek használata majdhogynem bűn, ha anyaként ki merem ejteni a számon. Azok bizonyos „N....” betűvel kezdődő szavak, és társaik...
A babavárás egy csodás időszak, ezzel senki sem tud vitába szállni. Természetesen vannak benne nehézségek, de a várakozás, hogy végre a kezedben tarthasd gyermekedet, feledteti ezeket. Van azonban jó pár dolog, amit senki sem mondd el a kisbabás létről.  Készülj fel, kemény lesz!
Szülés után, vagy épp kisgyermekes anyaként sokan érzik úgy, hogy a női szerepük háttérbe szorul, már „csak” anyaként vannak jelen a család életében és a párjuk szemében is kevesebbet érnek. Ám ennél nagyobb hibát el se követhetnének, hiszen a férfiak távolról sem így látják őket.
A boldogság nem igazán megfogható érzelem, és igen, több fajtáját is megkülönböztetjük. Van a hosszú távú és van a pillanatnyi, gyakran visszavezethető egy adott okra, de időnként érthetetlenül tör ránk. A szerepeinkhez is külön tartozhatnak érzelmek: tehát lehetünk boldogok barátként, de boldogtalanok munkavállalóként. Most azt nézzük meg, hogy miről ismerszik meg a boldog anya.
Egy Ohioban élő anya közzétett egy fotót, amin négyéves gyermekét is szoptatja a kisebb, kétéves mellett.  Ezzel pedig gyakorlatilag elindított egy olyan gyűlölködő cunamit, amiben még a halálos fenyegetés is megjelent. Meddig kell, ajánlott és lehet szoptatni? Van egyáltalán ártalmas szoptatás? Járjunk utána együtt!
Egy hete, körülbelül hét-nyolc óra leforgása alatt sikerült olyan mély fájdalomba és kétségbeesésbe zuhannom, hogy a játszótéren lévő padon ülve azon gondolkodtam, miként tudnám visszafojtani az üvöltve sírást.
1. oldal / 17


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram