De jó is, amikor a gyermek elmegy egyedül vagy a testvérével vonatsínt építeni, a duploba vagy éppen egy kirakósba merül bele! Tudunk végre társalogni a párunkkal, be tudjuk fejezni a mondatunkat, egyáltalán, halljuk egymást… vagy csak egyszerűen gyorsabban megy a takarítás. 
Nagyon sok baráti és ismerős családban született kisbaba az elmúlt hetekben. Van, ahol az új baba már a második, van, ahol az első. A születések előtt érezhető volt a különbség. Természetesen ugyanolyan izgalommal várta mindegyik család a babát, de magabiztosság, egy fajta nyugalom is vegyült abba a légkörbe, ahova a második baba érkezett.
Bármi lehet versengés tárgya és csak néha csak idő kérdése, hogy újabb és újabb szempont merüljön fel. Ki fejezte be előbb a vacsorát, ki rúgott aznap több gólt, vagy éppen kinek a tányérjában van minél nagyobb kukoricapehely. Ez csak pár példa, de akinek kettő vagy több gyermeke van, pontosan tudja, hogy ennél sokkal több és vicces (?) dolog merül fel egy nap.
Amint az első kisfiam megszületett, rengeteg gyermeknevelési könyvet kezdtem olvasni, és nagyon sokat okosodtam belőlük. Sokat tanultam a védőnőmtől és a környezetemben levő többi anyukától. Egy idő után pedig rájöttem, hogy számtalan fontos leckét a gyermekemtől tanultam meg. Egy részét a nagyobbiktól. Másik részét a kisebbiktől 
Rémült, szomorú vagy éppen csalódott a gyermeked? Ismerem az érzést. Az az első anyai reakció, hogy akár bármi áron, azonnali vigaszt tudjunk nyújtani. Teljesen haszontalan dolgokat tudunk ilyenkor mondani, sokszor olyant, amiben mi sem hiszünk, de valószínű, régen nekünk is ezeket mondogatták. Legközelebb, ha érzed, hogy már a nyelved hegyén van, hogy kimondd, állj meg, és inkább maradj csöndben – többet segít, ha szótlanul, szorosan magadhoz öleled a gyermeked.
„A villámos pólót akarom!!!”, „Az iron man-es atlétát szeretném!!”, „A pókemberes pizsama hol van???” Ismerős kérdések? Vagy kislányod van és más mesehősök, más ruhadarabok játsszák a főszerepet? A lényeg ugyanaz marad.Már előfordult, hogy szóltam az óvodában, hogy a gyermeken tiszta a póló, csak este ki is mostam, és szerencsére meg is száradt reggelre a fűtőtesten – nehogy azt higgyék, hogy piszkosan viszem be ugyanabban a ruhában nap mint nap… Persze lehet, hogy nem ez volt a tuti módszer. Lássuk, mit lehet bevetni a reggeli öltözködés közben, hogy ne fulladjon hisztibe ez a mindennapos rutin.
Komoly kérdőjelek voltak bennem még az anyaság előtt, hogy hogyan lehetséges, hogy egyes anyukák megismerik a teljes csoportból a saját gyermekük rajzát, vagy honnan jönnek rá, hogy esetleg gyermekük éppen nem mond igazat. Aztán eljött az „én időm” is, és működik: én is felismerem a teljes osztály rajzai közül a fiamét, mint ahogy azt is pontosan tudom, mikor füllent, sőt, ha csak készül is rá. A rajznál konkrétan meg tudom mondani, hogy mi segített az azonosításban: a felhők formája, a nap sugarai. A füllentés felismerésénél nem tudom pontosan, hogy mi gyanús: a fiam tekintete, a szája körülötti izmok pici rezzenése, a hangszíne vagy minden együtt, de nem szoktam tévedni.
Iskolában felejtett tornazsák vagy éppen otthon felejtett tízórais doboz? Már a buszon vagy az autóban ültök, amikor rájössz, hogy mi maradt ki a hátizsákból? Ismerős? Biztosan hallottad már azt a mondást, miszerint: „Annak a gyermeknek, aki mindig elfelejt valamit, olyan szülei vannak, akik mindig emlékeztetik valamire.”
4. oldal / 5


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram