Hmm…nem volt ez mindig ám így. Volt, amikor épphogy beestem este a lakásba, vagyis az ágyba. Reggel keltem, indultam. Élveztem a szabadság érzését a testemben, a porcikáim között. A szülési szabadság legnagyobb küzdelmét az jelentette számomra, hogy megtaláljam az akaratot és erőt a ház elhagyásához.
Azt gondolom, nem véletlen, hogy olyan sok nő éppen azután változik meg gyökeresen, hogy gyermeke lesz. Valamilyen szinten mindenkit felemel az érzés, hogy életének egy jelentős kihívását teljesíteni tudta, valódi értéket „tett le az asztalra”. De most inkább abból a szempontból közelíteném meg a kérdést, micsoda túlélési ösztönt kapunk mi a gyermekeinktől.
Izgalmas esemény egy újszülött érkezése a családba, különösen akkor, ha a nagytesó(k) is vár(nak) rá. A zökkenőmentes landolás persze sok esetben csak ábránd, de azért sok kis apró trükkel, és odafigyeléssel szépen le lehet tenni azt a gépet. :)
Április 2. az Autizmus Világnapja. Nagyon fontos erről beszélnünk, mert rengeteg gyermek, és család érintett, viszont a világ még mindig nem tud eléggé elfogadóan, és helyesen reagálni rájuk, és ráadásul sokszor még a megfelelő terápia, óvoda, iskola sem elérhető számukra. 
Itthon is évek óta hódit az a trend, hogy anya és lánya – vagy épp fia - hasonló ruhákban fotózkódnak. Ez pedig rém cuki, mi is imádjuk. Azonban ezeket a szetteket nem kell feltétlenül csak a fotóstúdióra korlátoznotok. Itt van pár példa a sztárvilágból!
Szülés után, vagy épp kisgyermekes anyaként sokan érzik úgy, hogy a női szerepük háttérbe szorul, már „csak” anyaként vannak jelen a család életében és a párjuk szemében is kevesebbet érnek. Ám ennél nagyobb hibát el se követhetnének, hiszen a férfiak távolról sem így látják őket.
Kitti – nevezzük így – pánikbeteg. Egy ilyen betegség nagyban rontja az életminőséget, ám Kittinek van két gyermeke is, akik bizony érzik, hogy anya sokszor nincs jól.  Életét indokolatlan rettegés, agorafóbia és nagyfokú anyai bűntudat jellemzi, vagyis csak jellemezte, mert Kitti bizony rálépett a gyógyulás útjára.
Már a legelején szeretném kijelenteni, hogy nem érzem rosszul magam. Nem sajnálom, nem várom mástól sem, hogy sajnáljon. Ez nem egy dráma, nem életem csalódása, nem egy katasztrofális szituáció. Nem vagyok áldozat és rengeteg hibáztam én is, hogy ez legyen a vége.
1. oldal / 10


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram