Hónapról hónapra gyermekek milliói vesznek részt különböző versenyekben: sport-, tánc-, szavaló-, tanulmányi versenyekben. Természetesen a szülő saját gyermekkori versenyei is eszébe jutnak, de ennél ezerszer fontosabbnak éli meg a gyerek megmérettetéseit. Az évek alatt érdemes egy olyan rutint kialakítani, amellyel a gyermekünkre a legjobban tudunk hatni egy-egy verseny előtt.
Szülőként sokszor nagyon jó érzés, ha szüksége van ránk a gyerekünknek. Akár egy ölelésre van szükség, akár egy tanácsra, vagy csak egy finom szendvics elkészítésére. Ez mind-mind jó érzéssel tud eltölteni. Hosszútávon azonban arra van szükség, hogy a gyerekünk el tudja látni magát, és tőlünk függetlenül tudjon megtenni kis lépéseket és egészen nagyokat is. Fantasztikus érzés látni, hogy idővel önállóan képesek fellépni és rendezni a dolgaikat!
Éppen kipukkadt az új labda? Már szaladsz is, és a lehető leggyorsabban szeretnéd megvigasztalni a gyereket, szeretnéd, ha mielőbb abbamaradna a sírás, ő pedig jobban érezné magát. De szavaiddal vajon valóban ezt éred el? Sajnos legtöbbször teljesen hasznavehetetlen és értelmetlen vigaszok jutnak eszünkbe a késő esti hiszti vagy a bolt közepén történő cirkusz közben, bármennyire is bölcsnek tartjuk magunkat.
Az óvoda, iskola indulásával, a reggeli rutinok visszaállításával, a házi feladatok megjelenésével hirtelen több konfliktusforrás bukkan fel a családi életben. A kényes helyzetekben nagy szükség van a türelmünk megőrzésére és időnként a szülői véleményünk, határozottságunk kiemelésére.
Úgy gondoltam, hogy én soha nem fogom jutalmazással rávenni a gyerekemet alapvető, szükséges tevékenységekre.
Amikor úgy érezzük, hogy nem a legjobban mennek körülöttünk a dolgok, érdemes leülni, átgondolni, és listát írni, hogy mit szeretnénk inkább látni, és a kívánt eredmény eléréséhez mire kellene fókuszálnunk. Nincsen ez másképp a gyermeknevelésnél sem.
A legtöbb szülő értetlenül áll, amikor ártatlan, kis csemetéje már gyerekek között játszadozva egyszer csak agresszívvé válik, megharap vagy megüt másokat. Ha a harapás és verekedés 3 éves kor alatt jelentkezik, az még szoktatás kérdése, és nem rossz viselkedési forma. Tény, hogy azonnal foglalkozni kell vele, mielőtt még komolyabb viselkedési mintává alakulhatna, amelyet sokkal nagyobb kihívás kijavítani.
Idővel változnak a nevelési elvek, másképp szeretnénk sok mindent, mint a szüleink, ráadásul manapság az erős technológiai fejlődésnek köszönhetően még nagyobb kihívás szülőnek lenni. Mit ne engedjünk meg, mit igen és abból mennyi az ideális? Rengeteg a kérdés, bár a cél mindig ugyanaz: sikeres, boldog gyermeket szeretnénk mindannyian felnevelni.
1. oldal / 2


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram