Pethő Orsi pszichológus

Miközben Lilla és Bence a szokásos csatáját vívja a kocsi hátsó ülésén, Ildikóban szép lassan megy fel a pumpa. Újra csak azt veszi észre, hogy már megint kiabál a gyerekekkel. De ne szaladjunk előre, valahogy így kezdődött:
Kata munka után rohan az oviba, már alig várja, hogy négyéves kisfiával, Zalánnal újra találkozzanak. Elég stresszes napja volt, szeretne már otthon lenni, de még be kell menniük a boltba, a vacsorához bevásárolni. Kicsit lelkiismeretfurdalást is érez, hogy ilyen későn érkezik, de sajnos nem tudott…
A címet óriási tisztelettel Polcz Alaine könyvéből kölcsönöztem, amit most újra olvasva, rádöbbentem, hogy a benne szereplő poros, dohos történetek mennyire aktuálisak még ma is. Ugyanis családi konfliktusaink jelentős része változatlanul a rend és rendetlenség körül zajlik.
Körülnézek a fiam szobájában és legszívesebben fognék egy nagy zsákot, és a felét kidobnám a felhalmozott dolgainak. Sok családnál járok, és gondolhatod, hogy az ott látott gyerekszobák egyike sem a minimalizmusról híres. Zsúfolásig tele vannak tárgyakkal, játékokkal. Tizenkét négyzetméter, mozdulni is alig lehet. Plüssök, babák,…
„Nem ismerek magamra.” - Hallom sok édesanyától. „Régebben sokkal türelmesebb voltam, de amióta szültem, néha nem tudom kontrollálni magam, és elszakad a cérna.” – panaszkodik kétségbeesetten egyikük. „Sosem gondoltam volna, hogy így tudok kiabálni.” – mondja bűnbánóan a másik. Hát igen, üdv a klubban!
Mindig is voltak olyanok, akik sokkal több mindenben láttak veszélyt, mint mások, de a mai életformánk sajnos egyre inkább növeli annak az esélyét, hogy gyermekeink már születésük előtt megismerkedjenek a stresszel és szorongással. Szinte állandó kísérője lett az életünknek. Nézzük, honnan is eredhet.
Az anyaság a szó szoros értelmében nem egy kifizetődő dolog, ezt tudjuk. Majd valamikor húsz év múlva, ha látod, hogy életképes és boldog a gyermekedd, abból talán közvetve lemérheted munkád gyümölcsét. De vannak minősített esetek, amikor minden igyekezeted és jóindulatod ellenére csak a pofonokat kapod.…
Sok édesanya számol be arról, hogy második terhessége előrehaladott fázisába érve, lelkiismeretfurdalása támadt az elsővel szemben. „Tudok e majd egy másik gyereket is ennyire szeretni?” „Mit művelek most az elsővel, hogyan fogja fogadni a kisbabát?” A lelkiismeretfurdalás tovább fokozódhat, amikor a sok figyelmet igénylő kicsi…
Ki ne vágyna arra, hogy családi konfliktusait hangos szóváltás nélkül oldja meg? A "nehéz helyzetek" közepén is szülőként mindenki a legjobbat szeretné gyermekének: Boldog, kiegyensúlyozott felnőttet nevelni.
Orsi, ez normális? Kérdezik gyakran a szülők tőlem - akár a gyermekük, akár a saját viselkedésükre, érzéseikre vonatkozóan. Nem szeretek erre válaszolni. Gonosz vagyok, mert tudom, milyen megkönnyebbülést jelentene a számukra, ha megnyugtatnám őket: igen, ez normális. Igen, ez jellemző a többségre, akkor baj nem…
Ugye egyetértünk abban, hogy az apák máshogyan játszanak a gyerekekkel, mint ahogyan mi, anyukák szoktunk? Ünnepeljük őket nem csak APÁK NAPJÁN úgy, hogy megemlékezünk mindarról, ami rájuk jellemző, és annyira, de annyira klassz! Amikor végre hazajönnek, és belefeledkeznek a játékba, mi, anyák, csak sápítozunk, aggódó…
Már megint több órán keresztül elhúzódik a fektetés. Tizennegyedszerre jön ki a gyerek szobájából, vagy hív be téged újra, mert pisilni kell, szomjas, melege van, fázik, aztán csak úgy. Éjszaka többször is felébred, esetleg bepisil, rémálmai vannak. Szinte minden család életében időről időre beköszönt az…
A nők az apjuk, a férfiak az anyjuk hasonmását keresik. Nincs igazság. Végre kikecmeregtem a gyerekkoromból, és most újraélem a párkapcsolatomban? Hogy lehet ennyire balga az ember, hogy az apja klónját választja élete párjául, amikor tudatos szinten pont, hogy menekül előle?
Nem mondhatunk mindenre igent, amit a gyerekünk szeretne. Kérek még egy szelet tortát! Tovább akarok fennmaradni! Nem akarok hazamenni a játszótérről! Hol önmaga, hol mások, hol a saját érdekünkben korlátokat kell szabnunk, különben hamarosan elszabadul a pokol.
Kutatások azt mutatják, hogy a középső gyereknek – azaz nem az elsőszülött és nem a legkisebb - kevésbé szoros a kapcsolata a szüleivel. Ők azok, akik soha nem voltak kizárólagos tulajdonosai a szülők figyelmének, viszont hamar véget ér a felhőtlen kisbaba korszakuk is, amikor a…
Kezdődik. Reménykedtem, hogy még van egy kis idő, még élvezhetjük a dackorszak és a tinédzserkor közti idilli időszakot, de nem. Még csak kilenc éves, de máris vége. Könyörgöm, csak pár napot kérek még, hogy lelkileg felkészüljek!!! Az eddig 0-24-ben tündérvirág-cukiság mögül most egyre gyakrabban bújik…
Az egyik legklasszabb érzés a világon (szerintem), ha sikerül megkacagtatni egy gyereket. Imádom. Óriás gurgulák, göndör hahoták, és a nap is kisüt. Persze külön kategória, ha a sajátomat sikerül, de másét is nagyon élvezem. Jó érzés összekacsintani a hülyeségben már egy csecsemővel is. Hiszek benne…
Eretnek gondolataim autizmusról, ADHD-ról és társaikról...Most jött el a pillanat, hogy kihívjam magam ellen a sorsot, és amit eddig csak egy-egy édesanyával osztottam meg, nyíltabbá tegyem, vállalván, hogy bezárnak valahová, ahol senkit sem zavarnak az elméleteim. Nincs rá tudományos magyarázatom, egyszerűen csak „tudom”, „érzem”, hogy…
Neked magas az önbecsülésed? Mennyire ismered magadat? A cikkből megtudhatod!
Így Karácsony, a szeretet ünnepe után, amikor már épp elég volt a szeretetből és sokan vágytunk vissza a munka világába, azon töprengtem, hogy ha minden anya szeretné magát úgy ahogy van, talán egészen jó lenne ez a világ. Mert sosem vagyunk elég jók, nem mások…
1. oldal / 3

Ajándék énidő tervező


Soha nem éreztem azt a határtalan szabadságot, mint amit az anyaság adott. Igen, szabadnak, boldognak, és vidámnak érzem magam...és ezt az érzést szeretném átadni Neked is!

Mert néha kell, aki inspirál, ösztönöz, és talpra állít. A cukimamik csapata készen áll erre!

 

Cukimamik-Instagram

Ez a weboldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Még több infó

Megértettem